“Napi kérdésünk: Úgy jönnek, mintha mennének...?”1

 

 

 

I. “...dicső felszabadítónk és fegyverbarátunk a lángeszű Sztálin vezette Szovjet Hadsereg...”2

 

 

            A szovjet csapatok magyarországi tartózkodására 1945 után a szövetséges hatalmak megállapodása adott lehetőséget, melyet az 1947. február 10-én megkötött békeszerződés állandósított. Ennek egyik cikkelye biztosította a Szovjetuniót, amíg Ausztriában megszálló csapatai vannak, Magyarországon katonaságot állomásoztathat.

1947-1955 között a visszamaradt erők az utánpótlás lebonyolítására alkalmas út-, és vasútvonalak biztosítását látták el négy hadosztálynyi erővel. Szombathelyre települt a 17. gépesített hadosztály parancsnoksága, alárendelt csapatai különböző helyőrségekbe. Veszprémben egy repülőhadosztály állomásozott, Debrecenbe egy önálló repülő-bombázó hadosztály települt. Rákosi a Rajk-pert követően erősítést kért, 1949 őszén Romániából Golikov tábornok hadseregéből a 2. gépesített hadosztályt Kecskemétre irányítják.

1955. május 15-én aláírják az osztrák államszerződést, de előtte nap május 14-én megkötik a Varsói Szerződést, így Magyarországon ennek értelmében maradnak szovjet csapatok, Ausztriából kivonultuk után. Sőt... 1955 szeptemberében megalakul a Különleges Hadtest (2. és 17. gépesített gárdahadosztály, a 195. vadászrepülő-, a 177. bombázórepülő-hadosztály, a 20. pontonos hidászezred, stb.) melynek rendeltetése az osztrák határ lezárása, a Szovjetunió honvédelmi miniszterének alárendelve. A magyar fél állomáshelyül Budaörsöt kínálta, a szovjet vezetés stratégiai szempontokat vége alapul Székesfehérvárt választja. A hadtest parancsnoka Pjotr Nyikolajevics Lascsenko altábornagy, aki 1956 júliusában parancsot kapott, hogy dolgozza ki a szovjet csapatok “    a szocialista társadalmi rend fenntartása, védelme, adott esetben helyreállítása”     érdekében történő bevezetését.3

 

II. “ ... a csapatoknak be kell vonulniuk Budapestre.”    4

 

            1956. október 23-án a Kossuth Rádió 14.23 h-kor megszakítja a “Fiatalok zenei újsága”     c. műsort, és Piros László belügyminiszter közleményét olvassák fel, miszerint feloldja az utcai gyülekezési és felvonulási tilalmat. 5 Így kezdődik, 15.00 h-kor a Petőfi-szobor előtt 10000 tüntető jelenlétében Sinkovits Imre elszavalja a Nemzeti Dal-t, majd 200000 ember vonul a Bem-szoborhoz. Késő este a Parlamentnél Erdei Ferenc próbál szólni a tüntetőkhöz, este Nagy Imre szól hozzájuk. Koraeste ledöntik a Sztálin-szobrot. 20.00 h-kor a rádió útján Gerő nacionalistának, sovinisztának bélyegzi a demonstrációt. Az esti órákban a tüntetők megostromolják a Szabad Nép székházát, és fegyveres harc kezdődik a Rádiónál... Késő estére összehívják a Központi Vezetőség ülését. Gerő Ernő telefonon tárgyal Andropov szovjet nagykövettel és Hruscsovval.6 Hruscsov Moszkvába invitálta Gerőt, aki a kérést a belpolitikai okokra hivatkozva elhárította. A szovjet vezető megígérte a szovjet katonai segítséget, de a Magyar Népköztársaság kormánya ezt foglalja írásba.7

            A magyar kormány hivatalos, katonai segítséget kérő levelét valószínűleg október 27-én Hegedűs András miniszterelnök írta alá, antedatálva október 24-re.8 Október 24-én 9.00 h-kor a rádió közli: “Az ellenforradalmi bandák galád fegyveres támadása az éj folyamán súlyos helyzetet teremtett... A kormányzati szervek nem számoltak a véres orvtámadásokkal s ezért fordultak a Varsói Szerződés értelmében a Magyarországon tartózkodó szovjet alakulatokhoz. A szovjet alakulatok a kormány kérését teljesítve részt vesznek a rend helyreállításában.”9

                Ne feledkezzünk meg a lengyel eseményekről! Lengyelországban a változások miatt a szovjet vezetés október 18-án harckészültséget rendel el. Másnap a Baltikumi Katonai Körzetbe tartozó erők, így a magyar forradalom későbbi leverésében részt vevő 7. légideszant-gárdahadosztály kap harckészültségi parancsot. Magyarországon nagy rokonszenv övezte a lengyel függetlenségi törekvéseket, október 20-án az SZKP KB Elnöksége foglalkozott is a helyzettel. Magyar idő szerint 21 órakor üléseztek, viszont már a Kárpáti Katonai Körzetbe tartozó 128. lövész-gárdahadosztály 19.45 h.-kor riadó parancsot kapott, míg a Különleges Hadtest erőinél 20 órakor intézkedtek a harckészültségi feladatokról. Tehát Hruscsov tudtával vagy anélkül, a hadsereg már mozgásba lendült. 10 Zsukov és Szokolovszkij marsallok döntésük meghozatalában segítséget kaphattak Tyihonov altábornagytól aki a HM főtanácsadója volt Budapesten. 11

            Október 24-én hajnali 2 órakor megindult a Különleges Hadtest 2. gépesített gárdahadosztály felvonulása Budapestre, Székesfehérvár, Sárbogárd, Kecskemét, Cegléd, Szolnok helyőrségekből. 12

            Hajnali 4 órára a város csomópontjait elfoglalták. Ezzel párhuzamosan a Kárpáti Katonai Körzetbe tartozó lövész és gépesített hadosztályból álló lövész hadteste előrehúzódott Nyíregyháza-Debrecen irányába, élcsapattal a Szolnokot megközelítő úton. A Romániában állomásozó különálló gépesített hadsereg egy gépesített hadosztálya október 24-én bevonult Kecskemét területére (vagy körzetébe), egy ezredet Szegedre irányítottak. 13 Szovjet források szerint a “rendcsinálás” céljából bevetett öt hadosztály állományába 31500 katona, 1130 harckocsi és önjáró löveg, 615 tüzérségi löveg és aknavető, 185 vadászrepülő és 122 bombázó várt bevetési parancsra. 14

            Október 24-én hajnalban megkezdték mozgásukat a szovjet páncélosok a fővárosban. Az 1953-as berlini események idején kipróbált eljárás szerint. Ennek lényege, hogy a magasabb technikai színvonalon álló harci technika alkalmazásával elrettentsék a szervezetlen csoportokat. 15 Azonban ezek a szervezetlen csoportok, a “pesti srácok” kézifegyverekkel, benzinespalackokkal vakmerően szálltak szembe a tankokkal.16 A szovjet hadvezetés ugyanis gyalogsági támogatás nélkül küldte harcba a harckocsikat, és a gumikerekű páncélozott járműveket (nyitott koporsó) a biztos halálba.17 Október 24-én a Budapesten állomásozó szovjet csapatok létszáma 6000 fő, de ez kevésnek bizonyul a felkelők ellen. Ezért egy nappal később a fővárosba érkezik Romániából a 33. gárdahadosztály, majd a Szovjetunióból érkező 128. lövéshadosztály. A három egység összlétszáma 20000 fő. 18

 

III. Tömegoszlató sortüzek

 

            Magyarországon az 1956 október 28-a előtt lezajlott sortüzeket a szakirodalom megkülönbözteti a karhatalmisták vagy “ pufajkások” által elkövetett tömeggyilkos akcióktól, ahol szándékosan a népirtás volt a cél. Október 24-én a Honvédelmi Minisztérium előtt Tóth Lajos ezredes parancsára a magyar őrség tüzet nyit a tüntetőkre. A tűzcsapásba a helyszínen lévő szovjet erők is bekapcsolódnak, saját parancsnokuk utasítására. Az egykorú forrás 8 halottról tud, a visszaemlékezők 25 áldozatról beszélnek. 19 A Budapesten tárgyaló Mikojan és Szuszlov az SZKP Központi Bizottságának erről az esetről ennyit jelent:“A Honvédelmi Minisztérium ... épületéig állandóan lövöldözés folyt magános provokátorok, illetve kisebb provokátorcsoportok és a mi géppuskásaink között. A mieink lőttek többet: az egyes lövésekre sorozatokkal válaszoltak...”20

            Október 25-én a Parlament előtt a Kossuth téren 2-3 ezer tüntető tartózkodott, a teret szovjet harckocsik biztosították. A diákok felmásztak a tankokra és kétnyelvű röplapokat osztogattak a katonáknak:“    ...Orosz barátaink! Ne lőjetek! Becsaptak benneteket. Nem ellenforradalmárok, hanem forradalmárok ellen harcoltok. Mi, harcoló magyarok, független, demokratikus Magyarországot akadunk. A Ti harcotoknak nincs értelme: nem fasisztákra, hanem munkásokra, parasztokra, egyetemi hallgatókra lőtök. Szüntessétek be a harcot! A Forradalmi Magyar Ifjúság” . A tüntetők és a katonák között barátkozás alakult ki. Ez idő alatt a Parlament közelében, az MDP Központi Vezetőségének Akadémia utcai épületében a pártvezetés, Mikojan, Szuszlov, és a KGB főnöke Szerov ülésezett. Szerov kiment az ülésről és a Parlament biztosítását ellátó páncélos alegység parancsnokától értesült a katonák és a civilek közötti fraternizálásról. Utasítást adott a tér megtisztítására. Ez tűzparancsot jelentett.!21 Tóth Lajos vezérőrnagy beszámolója:”... a szovjet csapatok parancsot kaptak, hogy a Parlament előtti tüntetést likvidálják. Ezt meg is tették, az emberek felmásztak a lassan húzó harci kocsikra. A szovjet katonák tüzet nyitottak a szovjet harci kocsikon lévőkre.”    22

            Mikojan és Szuszlov jelentése október 25-ről Moszkvának: “A Parlament előtti téren óriási tömeg gyűlt össze, amely a szovjet katonák felszólítására sem oszlott fel. Ráadásul a környező házak tetejéről egységeinkre több lövést adtak le, és benzines palackokkal felgyújtották egyik harckocsinkat. Mindezek következtében tüzelés kezdődött (?) és a hírek szerint 60 magyar vesztette életét...”   

(A tömegre és az oroszokra az ÁVH-sok tüzeltek, az oroszok viszonozták a tüzet.)23 Pánik tört ki. A halálos áldozatok számát tekintve 54 illetve 61 halottról van adat. Egyes szemtanú többszáz főről beszél. Október 25-én még két komolyabb sortűzben vettek részt szovjet egységek. Az egyik a magyar Pártközpont előtt robbant ki Szerov szeme láttára, szovjet harckocsizók és egy magyar század között támadt fegyveres konfliktus. E tűzpárbajban a pártközpontot védő szovjet, illetve ÁVH-s erők vettek részt, a másik oldalról talán erősítésül küldött határőrök, vagy a felkelők oldalára átállt katonák. 24 Székesfehérvárott is szovjet katonák lőttek a tüntető tömegre.25 Nagy Imre kérte, hogy a fővárosban működő szovjet katonaság létszámát növeljék. A városban a lövöldözés nem csendesedik. Géppuskával, Pps-sel (Spagin-féle dobtáras géppisztoly), s gyakran a harckocsik ágyújával viszonozzák a házak tetejéről leadott egyes lövéseket.26

 

IV.” ... Ez a mozgalom célul tűzte ki, hogy biztosítsa nemzeti függetlenségünket...”    27

 

            Nagy Imre október 28-án 17.25 h.-kor szólt a magyar néphez a rádión keresztül. Bejelentette, hogy a magyar kormány megállapodott a szovjet kormány képviselőivel a csapatok Budapestről való kivonásukról, továbbá megállapodtak, hogy tárgyalásokat kezdenek a Magyarországról való kivonásukról is. A szovjet vezérkar részéről azonban a bizalmatlanság megmaradt, még október 27-én az események másféle kibontakozására kezdtek felkészülni.29 Ezt táplálhatta Szerov október 28-i jelentése amiben két amerikai “barátjára”    , Oliverre és Westre hivatkozva elmondja, hogyha a felkelést záros határidőn belül nem számolják fel az ENSZ-csapatok közbelépnek az USA javaslatára. Ebből egy “második Korea” lehet!30 Október 28-án a Szabad Győr Rádiója a győri szovjet katonai parancsnok nyilatkozatát sugározza 8.40 h.-kor: “Mi nem tudunk beleavatkozni az Önök belső politikai... (rossz a vétel). Jogosnak tartom a magyar nép megmozdulását az elnyomó vezetőkkel szemben.” Biztosította a lakosságot, hogy a szovjet csapatok semmiféle támadásra nem készülnek, mert szerintük a világ békéje legalább olyan fontos, mint a győri béke!31

            12.02 h.-kor Szigethy Attila az Ideiglenes Nemzeti Tanács elnöke előző napi beszélgetését közvetíti a győri rádió. A Hamburger Abendblatt fiatal riporterének egyik kérdését idézzük:

“ – Hogyan viselkednek a szovjet csapatok?

 – A szovjet csapatok teljes lojalitással viselkednek. Nincs szándékukban semmiféle beavatkozási kísérlet. Most már ők is arra várnak, hogy mielőbb hazaindulhassanak.” 32

2-án Kéthly Annát a II. Internacionáléról hazatértében az ország nyugati részén a szovjet csapatok feltartóztatják.62

            Két páncélvonat jött át Záhonynál, ahol a szovjet vasutasok átvették az irányítást. Kisvárdára nagyobb páncélos egység jött, Debrecen felől is mozgást észlelnek. Szolnokon tankok és páncélkocsik vonultak át. Szolnok és Abony körzetében 200 harckocsi ásta be magát nyugati irányba. A 12.20 h.-kor közlik, a szentkirályszabadjai orosz repülőtéren a hajmáskéri orosz parancsnoksággal tárgyal a Veszprémben megalakult Nemzeti Forradalmi Tanács. Várpalotán állítólag megalakult Nemzeti Forradalmi Tanács. Várpalotán állítólag előtte nap (okt. 27-én) és tegnapelőtt összetűzésekre került sor az orosz katonákkal, akik közül 16 meghalt. 33

            Nyíregyházán a munkástanács tárgyalt a szovjet parancsnokkal, aki megígérte, hogy elvonulnak és a városban nem fognak állomásozni.34

            Október 29-én a Kossuth Rádió 7.00 h.-kor közli, hogy a szovjet csapatok 28-án este megkezdték kivonulásukat a fővárosból.35 14.00 h.-kor a Meteorológiai Intézet jelenti: “Szeles idő, több helyen esővel. Az északi légtömegek fokozatosan kiszorítják Közép-Európából az enyhe levegőt... A Mátrában és Zalaegerszegen leesett az első hó... A tengerszintre átszámított légnyomás 753 mm, alig változik”.36  Úgy látszik korán jön a tél... E naptól kezdve a Sztálin-híd Árpád-híd lesz, a Sztálin-térnek pedig Dózsa György út lesz a neve. A szovjet csapatok kivonása Budapestről előbb a harcok által nem sújtott kerületekből történik, de 29-én este Janza Károly honvédelmi miniszter jelenti, hogy a VIII. kerületben az ellenállók 21 órakor leteszik a fegyvert, a szovjet katonákat a Magyar Néphadsereg alakulatai váltják fel. 37

            A nap utolsó katonai jellegű hírét a Rádió Miskolc röpíti fel 23.54 h.-kor, miszerint kérik Miskolc város lakóit, hogy ne hallgassanak a rémhírekre! Felsőzsolcánál és a görömbölyi útelágazásnál a szovjet egységektől lemaradt gépkocsikat várja egy orosz eligazító csoport, megakadályozva azok áthaladását a városon. 38

            Október 29-e a világpolitikában is jelentős. A moszkvai döntéshozók figyelmét a szuezi válság is leköti. Izrael, Nagy-Britannia, Franciaország csapást mér az egyiptomi repülőterek gépeire, fegyvereké lesz a szó. Bohlen az USA moszkvai nagykövete tájékoztatja a szovjet vezetést arról, hogy kormányának nincsenek tervei Magyarországgal...39

 

 

V. “...Ha a helyzet tovább romlik, akkor persze újból át kell tekinteni ezt a kérdést teljes egészében.”40

 

            Az események alakulásáról Moszkva határozott. Október 30-án délelőtt az SZKP KB Elnöksége ülést tart. Deklarációt adnak ki a “Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége kormányának deklarációja a Szovjetunió és a többi szocialista állam közti barátság és együttműködés fejlesztésének alapjairól”  címmel.41 Ebben a Szovjetunió kijelenti, hogy más országok belügyeibe nem avatkozik bele, Magyarországgal tárgyalásokat kezd a Varsói Szerződésből való kilépésről.42 30-án délután a katonák is üléseztek. Konyev marsalltól megkérdezték, hány nap alatt tudná leverni a magyar forradalmat? Ő erre egyszerűen felelt: “Három nap alatt!”43  Mikojan és Szuszlov aznapi jelentése: “Úgy véljük, hogy feltétlenül szükséges Konyev elvtárs mielőbbi Magyarországra érkezése...” Állítólag a marsallt erre az időre már kinevezték a “Forgószél” hadműveletek irányítójává .44  Sőt Zsukov parancsot ad Magyarország körüli híradási rendszer kiépítésének az előkészítésére, a technikai eszközök felsorakoztatására.

            Október 30-án nálunk folyt a szovjet csapatok kivonulása Budapestről, este a Kossuth Rádió közöl egy hírt a győri adótól átvéve: “Nyíregyházán keresztül jelenti a záhonyi felvigyázó, hogy Beregsuránynál megszűnt a szovjet csapatok beözönlése és Záhonynál megkezdődött... kifelé az országból.”    45

            Zavaros hírek keringenek ezen a napon, állítólag újabb szovjet egységek lépték át a határt, de 22.15 h.-kor a Szabolcs-Szatmár megyei Munkástanács rádiója közli, hogy Záhonynál egy hadosztály átkelt a Tiszán, egy másik a záhonyi tüzérségi laktanya és a tiszai átkelőhely között kompon kel át, míg más hadosztályok Záhony és Tiszabezdéd között várakoznak az átkelésre.46

 

VI.” Felül kell vizsgálni az értékelést a csapatokat ne vonjuk ki Magyarországról és Budapestről, és lépjünk fel kezdeményezően” 47

 

            Október 30-án a szovjet csapatok kivonulása tervszerűen haladt egészen 23.04 h.-ig, amikor az egyik híd a nagy terheléstől leszakadt. A várakozó oszlop 15 km-re duzzadt. 48

            Október 31-én Moszkvában az SZKP KB Elnöksége ismét összeült. Hruscsov úgy gondolja, ha Magyarországról kivonulnak akkor ezt a nyugati hatalmak a gyöngeség jelének fogják fel. Szerinte most nincs kormány, így Ideiglenes Forradalmi Kormányt kell alakítani. Tájékoztatni kell a kínai, cseh, román, bolgár elvtársakat. Nagy háború nem lesz.

“ Úgy kell cselekednünk, hogy mi győzzünk” – mondta Poszjelov és Svernyik.

“  Egyszerre kell akcióba lépni a központban is, meg vidéken is” – javasolta Molotov. 49

            Az SZKP KB Elnöksége határozatot hozott a magyarországi helyzetről. A 3. pontban utasítják Zsukov elvtársat, hogy az ülésen lefolytatott véleménycsere figyelembevételével dolgozza ki a magyarországi eseményekkel kapcsolatos intézkedések tervét, és tegyen erről jelentést. 50 Az események felgyorsulnak. Elhalasztják Mikojan bécsi látogatását. A terv szerint november 2-án kellett volna az osztrák fővárosba utaznia, de Mikojan “ez idő szerint nem utazhat Bécsbe”.51 A moszkvai hangulatváltozásra az ÁVH-sokkal való leszámolás, a budapesti pártbizottság eleste, valamint a rendszer híveinek szomszédos országba menekülése is magyarázatot adhat.52

            Térjünk vissza Magyarországra! 12.10 h.-kor a Kossuth Rádió jelenti, hogy a Honvédelmi Minisztérium elől a szovjet tankok pár perccel azelőtt elvonultak.53 13.17 h.-kor a miskolci rádió azt közli, hogy a szovjet légvédelmi tüzérség és páncélos fegyvernem irányt változtatott! Záhony - Nyíregyháza irányában hazánk területére ismét bevonult. (A szovjet csapatok mozgása Ny-K-i irányból körkörössé, majd K-Ny-ivá vált.)

            A magyar kérdést november 1-jén Hruscsov távollétében az SZKP elnöksége Mikojan kezdeményezésére ismét megvitatta. Mikojan 10-15 napot kért a Nagy Imre-kormány számára a helyzet stabilizálására. Szerov erre azt válaszolta: “Erélyes intézkedéseket kell tenni. Meg kell szállni az országos...” Konyev és Zsukov szerint: “Budapest a felkelők hatalmában van. Eluralkodott az anarchia. A reakció felülkerekedik. A megoldás: megszállás...”    54

            Eközben Gyöngyös határában egy szovjet zászlóalj által fegyvereit a polgári lakosságnak, a katonák kijelentették, nem hajlandóak harcolni a magyar nép ellen. Azóta a város szélén táboroznak.55 18.12 h.-kor a Kossuth Rádió bejelenti, hogy Nagy Imre, a Minisztertanács elnöke és megbízott külügyminiszter délelőtt magához hívatta Andropov, szovjet nagykövetet, hogy hiteles értesülései vannak újabb szovjet alakulatok Magyarországra történő bevonulásáról. Követelte ezek azonnali visszavonását. Kinyilvánította Magyarország semlegességét, és az ENSZ-hez fordul védelméért. 23.30-kor a budapesti szovjet követség közölte, hogy a magyar légierő repülőtereit a szovjet hadsereg páncélos erőkkel körülvette abból a célból, hogy az itt tartózkodó csapatok állományának hozzátartozóit és sebesültjeit elszállíthassa. A magyar légierő teljes állománya készen állt a védekezésre a túlerő ellen. A kormány megtiltotta a tüzelést, a légierő csapatai szembenállnak az ottlévő szovjet erőkkel, várva azok elvonulását.56

            November 2-án Malenkov és Hruscsov Brioni szigetén Tito, jugoszláv pártvezetővel konzultál a magyar eseményekről. Tito “igen”-t mond 2-3-a éjszakáján a szovjet beavatkozásra, és elfogadja Kádár János jelölését. (A jugoszláv vezetés a magyar helyzet kapcsán a további vérontás elkerülésére katonai lépésekre is kész volt.)57 Brioni előtt Bukarestben tárgyaltak a szovjet vezetők a román-bolgár-csehszlovák vezetőkkel a megszállás előkészítéséről. A románok katonákat is ajánlottak, de ezt Hruscsov visszautasítja...Liu Sao-csi Mao-Ce-tung nevében beleegyezett a katonai intervencióba.58            Dulles, amerikai külügyminiszter az ENSZ rendkívüli közgyűlésének ülése után nyilatkozott a magyar helyzetről. Szerinte a magyar semlegességi nyilatkozatnak a Biztonsági Tanácsban nagy fontosságot kell tulajdonítani. Aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a szovjet csapatok távozásáról szóló bátorító híreket nyugtalanító jelentések követték.59 A BT-n résztvevő orosz delegátusnak nincs tudomása a szovjet csapatok újabb bevonulásáról.60

            Budapesten kinevezik a szovjet csapatok kivonulásáról tárgyaló magyar küldöttséget. Tagjai: Maléter Pál, Erdei Ferenc, Kovács István, Szűcs Miklós. Ezzel együtt a Varsói Szerződésből való kilépésről tárgyaló bizottságot is kijelölik. Tagjai: Kővágó József, Márton András, Farkas Ferenc, Zentai Vilmos.61

            November szolnoki és pécsi repülőtereken egyelőre nincsenek oroszok. Gyöngyös, Hajmajugra térségében nagyobb szovjet páncélos osztag van, Nagyrédénél is, pedig ezeken a helyeken az elmúlt években nem voltak oroszok. Dombóvár alatt állomásozó páncélos hadtest még csütörtök este (azaz nov. 1.) körülzárta a taszári repülőteret, felderítőik a város pereméig hatoltak. Az esti órákban 15-20 kocsi gyalogság érkezett Nyíregyházára, és szállást kértek. Beregsurány felől 40-50 tüzérüteg kelt át a határon.63

            A magyar kormány november 2-án három szóbeli jegyzéket nyújtott át Andropov nagykövetnek. Az utolsóban kiemelik, hogy Nyugat-Magyarország területén K-Ny-i orosz csapatmozgás tapasztalható.64 (Valószínűleg az osztrák-magyar határ lezárására törekedtek.) Maléter Pált nyugati újságírók keresték fel, akiknek kérdéseikre kifejtette: “Hadseregünknek van fegyvere és ha kell, tud védekezni a betolakodók ellen” .65

            November 3. 5.30 h. A Kossuth Rádió híreiben megemlítik, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa háromórás vitát folytatott a magyar eseményekről. C. Lodge, amerikai küldött felszólalt, hogy az ENSZ nem lehet tétlen szemlélője a magyarországi eseményeknek. Szoboljev, szovjet követ cáfolta az újabb bevonulást. Eisenhower elnök 20 millió dollár értékű élelmiszert és más segélyszállítmányt ajánlott fel a forradalmi Magyarországnak66 ( tényleges segítség helyett).

            Délben Budapesten a magyar és a szovjet hadsereg közös bizottsága az orosz csapatok kivonásának technikai kérdéseiről tanácskozott. Elhatározták, hogy este 10 h.-kor újból összeülnek. Addig is a szovjet fél ígéretet tett, nem jönnek be újabb csapatok Magyarországra.67Az Országos Légvédelmi Parancsnokság szombaton felderítést végzett: a szovjet légierő jelentős mozgást végzett. 11.30 h.-kor Tökölön 17 LI 2-es szállítógép és 5 vadászgép szállt le, ugyanitt később 36 IL 12-es harcigép valószínűleg szállítmányokkal terhelve. Budaörsön át folyik a légihídon a szovjet családok kiszállítása. A mátyásföldi repülőtér felszabadult. Egy sebesült francia újságíróért osztrák különgépet küldtek Ferihegyre, azonban az azt megszállva tartó szovjet erők nem engedélyezték leszállását, csak hosszú huzavona után, mely azzal járt, hogy az újságírót csak életveszélyes állapotban tudták elszállítani.68

            Szombaton Szolnok, Nyíregyháza, Debrecen, Békéscsaba, Szarvas körzetében észleltek nagyobb csapatmozgást. Az MTI szerint Beregsuránynál 8-13 h között folyamatosan jöttek át a szovjet csapatok. Reggelre Debrecenben is orosz vasutasok teljesítenek szolgálatot. Záhony és Nyíregyháza között széles nyomtávú síneket fektetnek. Sajószentpéternél orosz páncélosok akadályozzák a mozgást, Miskolc felé. A 4-es főút Szolnok-Abony közötti szakaszát megszállták, Pest felé leállt a forgalom. A kunmadarasi repülőtér szovjet kézen, Gyöngyös környékéről a tankok a főváros felé indultak. Kecskemétet november 3-án éjszaka körülfogták páncélosokkal. Győr egyes pontjait szintén az oroszok ellenőrzik, Pápa felé kisebb egységek vonultak, úgyszintén Sopron felé is. A szovjetek 14 páncélossal elzárták a hegyeshalmi határátkelőt. Szombaton újabb 11 páncélos és 30 tehergépkocsi is érkezett. Szekszárdról elvonultak a szovjet egységek, a Tamásiba vezető út mellett sok tank áll. Szombat este 19.15 h.-kor 100 orosz harckocsi haladt át Ny-felé. Szekszárdról 60-70 tank indult Baranya felé, 19 h. tájban a szovjet előörs Pécshez ért. Debrecen körülvéve, a Gábor Áron laktanyába oroszok költöznek.69 Bécsi jelentések szerint az osztrák-magyar határt a szovjet egységek hermetikusan lezárták. Hevenyészett tábort állítottak fel a feltartóztatott személyeknek, akiket szovjet katonák őríznek.70

            Miért jöttek az oroszok ismét Magyarországra? A szovjet parancsnokok elmondják, hogy ők fasiszták ellen jöttek harcolni... A magyar forradalmi szervek, nemzeti bizottságok próbáltak tárgyalásokat kezdeni a helyi szovjet parancsnokokkal. A dunapentelei nemzeti bizottság délután 4 h-kor 3 parlamentert küldött a Dunaföldvár irányába vonuló katonai egység elé.71 A szovjet tisztek elmondták nekik, hogy Magyarországon fasiszta ellenforradalmárok német és nyugati tisztek vezetésével véres ellenforradalomban a rendszer megdöntésére törnek.72

 

VII.”...Élők és holtak: fosztogatónak Titeket gyaláz, aki Ezt a szomorú országot utolsó kincseitől akarja megfosztani. Hát jöjjön a lánctalpas Hatalom! Szívünket fossza ki!” (részlet Benjámin László Elesettek c. verséből)73

           

            1956  November 4-én 4.00 h-kor megindul a szovjet csapatok általános támadása Magyarországon. A szabadság mámorító hangulatában senki sem mert erre gondolni...4.30 h-kor a Kossuth Rádió közli, hogy ma Károly napja és vasárnap van. 5.20 h-kor Nagy Imre drámai szózatot intéz az országhoz és a világ közvéleményéhez: “ Itt Nagy Imre beszél, a Magyar Népköztársaság minisztertanácsának elnöke. Ma hajnalban a szovjet csapatok támadást indítottak fővárosunk ellen azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes magyar demokratikus kormányt.Csapataink harcban állnak! A kormány a helyén van! Ezt közlöm az ország népével és a világ közvéleményével!”  8.30 h-kor a Dunapentelei Forradalmi Katonai Tanács felhívja a város lakosságát, hogy akik megfigyelőszolgálatot akarnak teljesíteni, sürgősen jelentkezzenek. Akik lövegkezeléshez értenek, menjenek a Bartók Béla Művelődési házba!

Budapesten, Pécsett, Székesfehérváron, Dunaföldváron, Veszprémben áll a harc.74  12.23 h-kor egy amatőr rádióadó: “Figyelem! Figyelem! Figyelem! Mindenkinek! Segítséget kérünk a magyar forradalomnak! Szovjet tankok százai támadják a magyar fővárost!... A világ segítségét kérjük!”  13.51 h-kor a Dunapentele hullámhosszán:“ Ma reggel 2.30 h-kor szovjet katonák megtámadták a magyar nemzetet!... Nem megerősített értesülésünk szerint csehszlovák harckocsik is beavatkoztak a harcokba!” 16.20 h-kor a Csokonai Rádió jelenti: “A szovjet katonai hatóságok bejelentették, hogy rövidesen bombázni fogják Budapestet.” “ENSZ-küldöttek! Népek küldöttei! Az elkövetkező órákban döntöttek e nemzet életéről vagy haláláról. Miközben hazátok fiai boldogan és békében élnek, a magyar nép fiai a szovjet harckocsik és bombázók gyilkos tüzétől hullanak el... Utolsó mentsvárként hozzátok fordulunk!” 75

            A “Forgószél”  nevet viselő akció beindult a hajnali órákban. Szovjet részről két – 9 hadosztályból és egy 3 hadosztályból álló önálló (székesfehérvári) hadtestből összeállított – hadsereg vett részt, légi deszantos támogatással. Először P.N. Lascsenko altábornagy önálló hadteste lépett működésbe. Novemberben 60 ezer katonát vonultatott fel a szovjet hadvezetés.76  Zsukov jelentése a magyarországi helyzetről november 4-én 12 h-kor:”... 6.15 h-kor a szovjet csapatok megkezdték hadműveleteiket. Előre kidolgozott terv alapján elfoglaltuk Győr, Miskolc, Gyöngyös, Debrecen helységeket, valamint a megyeszékhelyeket. ... Elfoglaltuk a szolnoki nagy hatósugarú rádióállomást, fegyver- és lőszerraktárakat... a Parlament és az MDP KV épületét, Duna-hidakat... repülőtereket, az összes utat, hogy megakadályozzuk az ellenséges ügynökök behatolását és a lázadás főkolomposainak szökését.” (Érdekes, hogy Zsukov 6.15 h-re teszi a támadás kezdetét, hiszen Nagy Imre már 5.20 h-kor tudatja az intervenció kezdetét. Laikus számára ez ellentmondásnak tűnhet, pedig a megoldás egyszerű: Zsukov moszkvai idő szerint számol, ami egy órával többet jelent.) Zsukov 21.00 h-i jelentése: “Ellenállásnak két góca maradt: a Korvin Filmszínház és a Moszkva tér. A filmszínházban tankokkal és tüzérséggel megerősített jelentős számú felkelő csoport összpontosult.” 77

            Szervezett ellenállásról nem beszélhetünk a szovjet túlerő miatt, a helyi parancsnokok saját bátorságuk szerint cselekedtek. Akadtak azonban hősies tettek: Budapesten a Petőfi Laktanyánál 5-10 perces tűzharc alakult ki a bevonuló szovjet és a laktanyában elhelyezett csapatok között. A szovjet csapatok ezután másfél órán át lőtték a laktanyát... A juta-dombnál az 51. légvédelmi tüzérosztály közepes légvédelmi szakasza Rémiás Pál vezetésével és egy könnyű légvédelmi tüzérüteg Kicska János irányításával nov. 4-én 10 h-kor kilőtt két harckocsit, két sorozatvetőt és egy személygépkocsit... A Magyar Néphadsereg 2960. légvédelmi ezredének 16 katonája és felkelők 6 löveggel a Jászberényi úton, az Éles sarkon 13 h-kor 4 szovjet harckocsira nyitottak tüzet, 3 kigyulladt... A szovjet csapatok kegyetlenségét jelzi, hogy Záhonyban a 19. légvédelmi tüzérosztály fegyvertelenül gyülekező katonáira az oroszok tüzet nyitottak, 5 fő meghalt, 60-at a Szovjetunióba deportáltak... Budapesten a jászberényi 50. tüzérezred menetoszlopát szovjet harckocsik taposták le. A Széna téri csoport felveszi a harcot, de a túlerő miatt a budai hegyekbe vonult. November 13-án Solymár környékén harcba kerültek a szovjet csapatokkal, 17 főjük elesett, a csoport vezetője, Szabó János feloszlatta a csoportot.78

            November 5-én Csepel és Dunapentele tartja magát! 17.30 h-kor a Rákóczi adó jelenti, hogy Dunapentele ellen Székesfehérvár, Budapest, Dunaföldvár irányából támadást készítenek elő, sürgős segítséget kérnek.79 Zsukov jelentése november 5-én 9 h-kor: “Budapesten a Korvin Filmszínháznál, a Moszkva téren és a BM épületénél vannak még ellenállók.” 21 h-kor jelenti: “ 15 h-kor a Korvin Filmszínháznál 2 órás tüzérségi előkészítés után megindult a roham, egyidejűleg a Moszkva téren is. A mozi ég, 70 személyt fogtak el.”80

            November 6-án 16.34 h-kor jelentik, hogy Dunapentelét Dunaföldvár irányából 4 harckocsi megközelíti, a védők tüzet nyitnak rájuk, mire azok megadják magukat.81 6 h-kor, este parlamenterek érkeznek Pentelére, hogy tegyék le a fegyvert. A nemzeti bizottság visszautasítja. Zsukov nov. 6-án jelenti 9 h-kor: “4 h-ra elfoglaltuk a Korvin Filmszínházat és a Moszkva teret, a Várnegyednél 1500 főt zártunk körül. Budapesten az ideiglenes városparancsnok Grebennyik tábornok, Szerov elvtárs helyettese. Pécstől északra és délre lévő erdőkben 2000 fő lázadó osztagot zúztunk szét.” (mecseki “láthatatlanok” )

21 h-kor jelenti: “A Korvin Filmszínháznál 500 lázadót fogtak el.” 82

            November 7-én 14.53 h-kor a Rákóczi adó hírül adja: “Figyelem! Figyelem! A szovjet tankok és légierők támadják Dunapentelét! A harc változatlan hevességgel folyik! Adásunkat bizonytalan időre megszakítjuk! Itt Rákóczi adó, Magyarország!” 83 A szovjetek 14.30 h-kor kezdték a támadást, 25 perces tűzcsapás után 8 MIG-17-es támadta az ütegeket, nehézaknavetőkkel és 122 mm-es tarackokkal lőtték a tankokkal körbefogott várost. 8 fő meghalt, megsebesült 35, 16.30 h-kor a védelem összeomlott.84  Zsukov szokásos napi jelentésében nov. 7-én 9.00 h-kor jelenti, hogy a lázadók erőiket átcsoportosították és Ny-i irányba kisebb csoportok megpróbáltak kijutni a városból. Városi Színház (Erkel Színház-Köztársaság tér Baross tér-Városliget) körzetében számos felkelőcsoport működik.

 

VIII “Ágyúszó, könnyűzene búcsúztatja az elesetteket, nem sírás. Mi lesz velünk? Már csak a sírban a szabadulás? Nincs felelet. Csak a vér van, csak a gyász.”

(Részlet Benjámin László Elesettek című verséből)

 

            3.16 h-kor a Szabad Rajk Rádió jelenti:” ...Nem Kádár János kormánya, hanem a szovjet vezetőség a korlátlan úr ma Magyarországon, melyet most ismét gyarmattá süllyesztettek le...”    86 (november 8.). A szovjet hadsereg az egész országban erős harci tevékenységet fejt ki, Zsukov november 8-án 9.00 h-kor jelenti Moszkvának, hogy legyűrték a dunapentelei ellenállást. De Csepel még kitart!

            November 9. 15.45 h-kor egy név nélküli rádió közli, hogy a szovjet parancsnokság az összes pince, illetve folyosót lezárat. A III., a VI., és a XX. kerületben van még harcoló csoport, valamint a budai hegyekben. Kalocsa környékén a szovjet egységek nem haladtak előre, Győr környékén pedig a határ felé szorítják a felkelőket. Pécs és Komló erdeiben tankok támadják a magyar harcosokat.88 Zsukov marsall elszigetelt gócpontokról beszél szokásos napi értékelésében.

Mi történik Csepelen?

            A fegyveres ellenállást jórészt megtörték Budapesten, hogy lehetséges az, hogy az egyik kerület mégis dacol az orosz erőfölénnyel? Ebben szerepet játszhat a földrajzi fekvése, azaz sziget, továbbá itt volt az ország talál legnagyobb gyárkomplexuma, nagy létszámú, és radikalizálódott munkássággal. A Magyar Néphadsereg 9318. légvédelmi alakulatának 6. ütegéből 20 katona a felkelőkkel tüzelőállást foglalt Csepelen az Imre téren. Még 4-én kilőttek egy páncélos szállítójárművet és egy tankot. 6-án egy IL-28-as repülőgépet, a Kikötő utcánál egy harckocsit. 7-én felrobbantják a Vámmentesi úton és a Kikötő utcában, hogy a szovjet csapatok ne juthassanak be a szigetre. 8-án egy vasúti szerelvényt tolnak a harckocsioszlop elé. Zsukov november 10-én keletkezett jelentésében említi a makacs ellenállást, és 3 harckocsi veszteséget.89 A csepeliek ellenállását november 11-én törik meg.

 

IX. A “láthatatlanok” világgá mentek

 

            Legendákat mesélnek Pécsen a mecseki szabadságharcosokról akik november 4.-e után még 15-20 napig tartották magukat a Mecsek rengetegében. Róluk a korabeli sajtó (Dunántúli Napló) hasábjain olvashat az olvasó, nov. 6-án született az első cikk, a címe “A Mecsekről jött”. 1958-ban megjelent egy könyv A mecseki láthatatlanok címmel, melyben gyáva terroristáknak bélyegezték őket. Nyugaton ekkor már megjelent Kubicza Jánosnak “ a mecseki szabadságharcos csoport története” c. munkája. “Béla” néven harcolva november 22-én lépte át Barcsnál a határt. Tőle idéznénk: “ 4-re virradóra történt a város megszállása. Sehol semmi ellenállás nem volt. 4-én délelőtt született meg a jelszó: Fel a Mecsekre! Délután már folyik a szivárgás a hegyre, 13-15 éves gyerekek, diákok, munkások, honvédcsoportok, zömmel a bányászegységektől. Estefelé megalakul a parancsnokság a Gazda vezetésével, aki tartalékos tiszt és orvos... (a szovjet) csak 5-én reggel indítja meg a támadását kisebb harckocsiékekkel. Kialakulnak a védőcsoportok... például Csigalépcső, Üdülő, Tettye-Kőbánya csoport... A Mecsekbe húzódó fegyveresek nemcsak Pécs közelében, hanem Bakonyától Óbányáig adtak életjelet magukról. Ez légvonalban legalább 40 kilóméter...” Nov. 7-én megkezdődik a 310 harcos katonai fegyelmen alapuló megszervezése. Vágottpusztán esküt tettek, “kitartani az ENSZ-csapatok érkezéséig...”     Nov. 10-én új városparancsnoka van Pécsnek, állítólag az elődjét a Tettyén a “láthatatlanok”     mesterlövésze lelövi. Mecseknádasd közelében egy tankot és egy teherautót kilőttek. A pécsváradi rendőrörs lerohanásával fegyvereket szereztek. Mi lett velük? A résztvevők egyöntetűen állítják, hogy Barcs, illetve Kislippó mellett léptek ki az országból, de hogyan jutottak oda? Egyikük szerint 7 nap gyaloglással, másikuk állítása az, hogy Kővágószöllősön két teherautót elkötöttek, és így értek a határhoz 160 km-t megtéve...”    Gazda     alias Horváth Géza felesége ma is Pécsen él. Férjétől 1957 tavaszától kezdett leveleket kapni. Olaszországból, Belgiumból, Franciaországból, de 1963-tól a beszámolók abbamaradtak. A feleség egyik ismerőse 1990-ben összefutott a “Gazdá”-val Pécsett a Széchenyi téren... Ennyi.90

 

X. “    A háromszín-lobogók mellé

tegyetek három esküvést:

sírásból egynek tiszta könnyet,

s a zsarnokság gyűlöletét,

s fogadalmat: te kicsi ország,

el ne felejtse aki él,

hogy úgy született a szabadság,

hogy pesti utcán hullt a vér.”

(részlet: Tamási Lajos: Piros a vér a pesti utcán c. verséből)

 

            Megtorlás. Minden születés véres, az “új”   rendszer eltakarítja a “szemetet”...1956.nov. 15-re a Szerov, a KGB főnöke szerint  3608 embert vett őrizetbe a KGB, ezek közül 1074-et Csapra vittek (deportálták).91 A szovjet hadsereg nov. 24-én megalakítja a “Déli Hadseregcsoportot”, mely továbbra is nálunk marad.92 1956 december folyamán segédkezet nyújtott a Vörös Hadsereg a karhatalmista egységeknek, az általuk provokált tüntetések résztvevőinek irtásához sortűzzel...

– dec. 6-án az ún. “vörös zászlós”     tüntetéssel provokálják a járókelőket, akik csoportot alkotva a Nyugati pu.-hoz vonulnak, ahol orosz páncélosok és “pufajkások”     várták őket. 5 embert a helyszínen agyonlőnek a karhatalmisták.

– dec. 8. Selupin alezredes egységei Salgótarjánban a kiásott közműárokból indítják tűzcsapásukat 11.00 h-kor a karhatalmistákkal együtt.

– dec. 9-én Miskolcon a Széchenyi utcában Reményi ezredes hiúsítja meg a szovjet sortüzet. Másnap 16.00 h-kor eldördül a sortűz, de a tömeget védő rendőrök viszonozzák, így 2 orosz katona veszti életét. 93 Még nov. 23-án Rechnitz közelében egy 10-15 tagú menekülő csoportot vesz üldözőbe 3 szovjet katona 400-600 méterre a határtól osztrák területen. Az osztrák vámosokat lefegyverezik, de végül csendőröknek kell a szovjeteket ártalmatlanná tenni. Diplomáciai levélváltás kerekedik belőle, mert az egyik menekülő katona a felszólításra sem állt meg, mire a csendőrök utánalőttek, a haslövésbe pedig a katona belehalt.94 A szovjet “győzelem”  ára: 669 halott, 1450 sebesült, 51 szovjet katona eltűnt...95

Befejezés helyett...

            A szovjet csapatok 1991-ben elhagyták hazánk területét, itt hagyva emléküket, szétszórt töltényeiket, olajtól bűzlő laktanyáikat, melyet a gaz lassan benő. Majd eldózerolják, vagy egykori lakásaikat a valamikori 56-os felkelőknek adják. S így van rendjén, reméljük soha nem jönnek vissza többé...

 

Kákonyi Gellért

 

Vissza a kezdő lapra

 

Jegyzetek:

 

1.         Magyar Ifjúság 1956. nov. 3. 1.p.

2.         A szocializmus építésének útján Bp. 1951. 169.p.

3.         Szovjet katonai intervenció 1956/szerk. Györkei Jenő, Horváth Miklós Bp.     1996. 7-10.p.

4.         Lásd 3. jegyzet 11.p.

5.         A forradalom hangja Bp. 1989. 18.p.

6.         lásd 5. jegyzet 16.p.

7.         “    Jelcin-dosszié”    : Szovjet dokumentumok 1956-ről Bp. 1993. 56-57.p.

8.         lásd 7. jegyzet 54.p.

9.         lásd 5. jegyzet 30-31. p.

10.       lásd 3. jegyzet 12-14. p.

11.       lásd 7. jegyzet 54. p.

12.       lásd 3. jegyzet 14. p.

13.       Valerij Muszatov: Szovjet politikai beavatkozás és katonai intervenció             Magyarországon 1956-ban = Múltunk 1991. 4. sz. 159-170. p.

14.       lásd 3. jegyzet 25.p.

15.       lásd 3. jegyzet 27. p.

16.       Az 1956-os magyar forradalom/szerk. Litván György Bp. é.n. 50.p.

17.       lásd 3 jegyzet 26. p.

18.       lásd 3. jegyzet 42. p.

19.       Sortüzek-1956/szerk. Kahler Frigyes Lakitelek 1993. 10. p., 14.p.

20.       lásd 7. jegyzet 47. p.

21.       lásd 3. jegyzet 46. p.

22.       lásd 19. jegyzet 13. p.

23.       lásd 7. jegyzet 50-51.p.

24.       lásd 7. jegyzet 50-51.p.

25.       lásd 19. jegyzet 10. p.

26.       lásd 7. jegyzet 50-51.p.

27.       lásd 5. jegyzet 131. p.

28.       lásd 5. jegyzet 132. p.

29.       lásd 13. jegyzet

30.       lásd 7. jegyzet 54-55. p.

31.       lásd 5. jegyzet 147.p.

32.       lásd 5. jegyzet 154. p.

33.       lásd 5. jegyzet 163. p.

34.       lásd 5. jegyzet 165. p.

35.       lásd 5. jegyzet 171. p.

36.       lásd 5. jegyzet 184. p.

37.       lásd 5. jegyzet 198. p.

38.       lásd 5. jegyzet 217p.

39.       lásd 5. jegyzet 169.p.

40.       lásd 3. jegyzet 87. p.

41.       lásd 13. jegyzet

42.       lásd 7. jegyzet 65-67.p.

43.       Romsics Ignác: “    Forradalom és szabadságharc”     c. előadása Kalocsa, Viski        Károly Múzeum 1992. szeptember 30.

44.       lásd 13. jegyzet

45.       lásd 5. jegyzet 240. p.

46.       lásd 5. jegyzet 263.p.

47.       lásd 3. jegyzet 91. p.

48.       Magyar Honvéd 1956. október 31. 4.p.

49.       lásd 3. jegyzet 92. p.

50.       lásd 7. jegyzet 54-55 p.

51.       Magyar Nemzet 1956. november 1. 3. p.

52.       lásd 13. jegyzet

53.       lásd 5. jegyzet 285. p.

54.       lásd 3. jegyzet 93. p.

55.       Magyar Honvéd 1956. november 2. 2.p.

56.       lásd 5. jegyzet 357. p., 376. p.

57.       lásd 13. jegyzet

58.       lásd 13. jegyzet, 5. jegyzet 386.p.

59.       lásd 5. jegyzet 406.p.

60.       Magyar Honvéd 1956. november 3. 2. p.

61.       lásd 5. jegyzet 386.

62.       Magyar Honvéd 1956. november 3. 1. p.

63.       Magyar Nemzet 1956. november 3. 1. p.

64.       lásd 5. jegyzet 409-410. p.

65.       lásd 5. jegyzet 423. p.

66.       lásd 5. jegyzet 440-441. p.

67.       lásd 5. jegyzet 459. p.

68.       Magyar Ifjúság 1956. november 4. 1.p.

69.       Magyar Nemzet 1956. november 4. 3. p.

70.       lásd 5. jegyzet 474. p.

71.       lásd 5. jegyzet 483. p.

72.       lásd 5. jegyzet 484. p.

73.       lásd 5. jegyzet 187. p.

74.       lásd 5. jegyzet 485. p., 487. p., 489. p.

75.       lásd 5. jegyzet 490-492. p.

76.       lásd 13. jegyzet

77.       lásd 7. jegyzet 93. p., 95.p.

78.       lásd 3. jegyzet 112-117. p.

79.       lásd 5. jegyzet 496. p.

80.       lásd 7. jegyzet 96-97. p.

81.       lásd 5. jegyzet 500 p.

82.       lásd 7. jegyzet 99. p.

83.       lásd 5. jegyzet 504. p.

84.       lásd 3. jegyzet 117. p.

85.       lásd 5. jegyzet 187. p.

86.       lásd 5. jegyzet 505. p.

87.       lásd 7. jegyzet 101. p.

88.       lásd 5. jegyzet 506. p.

89.       lásd 7. jegyzet 102. p.

90.       Ungár Tamás: A “láthatatlanok” világgá mentek = Népszabadság-Hétvége 1992. november 21. 36. p.

91.       lásd 13. jegyzet

92.       lásd 3. jegyzet 118. p.

93.       lásd 19. jegyzet 23-25. p.

94.       lásd 19. jegyzet 39. p.

95.       lásd 13. jegyzet