Al-Faludzsa ostroma
(korrektúra nélkül)
A következő
összefoglalót Cifu készítette Számvéber Norbert előadása alapján, mely 2005. őszén a Hadtörténeti
Múzeumban a HT délutánon hangzott el.
-Faludzsában történt 2004
március végén az az eset, amikor egy IED robbanás megölt 4 amerikai
"civilt" (felfegyverzett biztonsági embert) egy terepjáró-konvojban,
majd a helyi lakosság a hullákat felhúzta az "öreg hídon".
-Az első Al-Faludzsai harcoknál (2004. Április) az
USMC erők olyan heves tűzharcokba keveredtek, hogy az USMC kért tűzszünetet,
hogy a sebesültjeit elszállíthassa!
-2004 Októberére teljesen (de nem légmentesen) körbezárták a várost, a mintegy
300.000 helyi lakos nagy része elmenekült, de még így
is több tízezren maradtak otthon, ez után a szövetséges erők csak a nőket, a
gyerekeket és az öregeket engedték ki a városból, a 15 és 55 év közötti
férfiakat nem, mivel így akarták elkerülni azt, hogy a felkelők elmeneküljenek.
Ettől függetlenül a felkelők gond nélkül elhagyhatták a várost
például az Eufrátesz folyón.
-Az általános szövetségi felállás szerint a katonai bázisokat nem városokban,
hanem azok közelében, a sivatagban állítják fel. Azon megfontolásból, hogy a
városokban sokkal nehezebben kivitelezhető a bázisok védelme.
-A második faludzsai harcokban (2004. November
4.-16.) az USMC I.MEF (Marine Expeditionary Force)
vett részt, megerősítve az US ARMY néhány egységével, valamit egy kisebb brit
különítménnyel (összesen ~15000 katona). A becslések szerint mintegy 600-1000
felkelő volt a városban (plusz azok a helyiek, akik jobb híján fegyvert
ragadtak), a támadás előtti becslések 2-3000 felkelőt jeleztek előre, míg 2004
közepén még több, mint 10000 tették ugyanezt, és itt volt feltehetően a
felkelés egyik vezetési bázisa is - ám ezek jóval a támadás előtt eltávoztak a
városból.
Faludzsa műholdképe és a támadó
különítmények szektorai. A vörös karikák mecsetek, melyeket feltehetően
bázisnak használtak a felkelők. A városon keresztülfutó zöld csík jelöli a
10-es főutat, végül is az e fölötti felügyeletért folytak a harcok.
-A terv szerint nem is törekedtek a teljes szélességű frontra, hat
támadóegység, egyenként mintegy 100-200 méter széles sávban haladt előre. Az
éket páncélosokkal (M1A1, Lav-25 (és egyéb LAV változatok), AAVP7A1 az USMC
részéről, valamint M1A2, M2A3 és M3A3 az US ARMY részéről) adták gyalogosok
közelfedezete mellett. Amely területen az ék áthaladt, az USMC gyalogsága
átvizsgálta. A mintegy 20 négyzetkilométeres városban azonban természetesen
csak egy kis részt tudtak folyamatosan ellenőrzés alatt tartani...
-A tűztámogatást AH-64-esek és AH-1-esek, AC-130-asok, F-15E és F/A-18C gépek
adták, valamint a város központjától csaknem 20km-re felállított 155mm-es tüzérség.
-Sűrűn megesett, hogy a házakban megbúvó felkelők csak jóval az ék áthaladása
után léptek akcióba, a második vonalbeli egységeket, vagy az utánpótlást
szállító járműveket megtámadva.
Életképek Faludzsából,
2004. Novemberében.
-A taktikájuk igen kifinomult volt, volt arra példa, hogy egy Bradley-t úgy iktattak ki, hogy mellette felrobbant egy
kocsiba rejtett pokolgép (letépve a reaktív páncélzatának jó részét), majd után
több irányból támadtak rá egyszerre RPG-7-esekkel. Nagyon rugalmasan harcoltak,
csak annyi lőszer volt náluk, amennyi az adott tűzharchoz kellett (pár tár az AK-hoz, 2-3 rakétagránát az RPG-7-eshez), majd rövid
tűzváltás után visszavonultak, a városban elszórt több száz fegyver lerakat egyikében újra felfegyverkeztek, és mentek a következő
támadáshoz...
Itt ugyan még precíziós fegyverekkel szerelnek fel egy F/A-18-ast, de a támadás
vége felé hiány lépett fel a lézeres és gps vezérelt
légibombákból, így hagyományos légibombákkal voltak kénytelen operálni a
pilóták...
-A leghevesebb harcok nem az utcákban, hanem az épületekben zajlottak. Éppen
ezért az általános megoldás az lett, hogy ha a legkisebb gyanú is felmerült,
hogy egy házban felkelők vannak, azonnal harckocsi- vagy légi-erősítést kértek,
és szétbombázták az épületet (felszólítás nem történt - ha civil volt a házban,
annak esélye sem volt...). Az épületek letarolására az
Izraeli tapasztalatok alapján felpáncélozott D-9-es buldózereket is bevetettek.
-A sebesültek kimentését földi gépjárművekkel végezték, helikoptereket ilyen
célra nem használtak.
Az Abrams tankok állandó gyalogos kísérettel
meglehetősen hatékonyak voltak a városi környezet ellenére.
-Az USMC az iraki tapasztalatok alapján átalakította a rajok szerkezetét.
Egyfelől az eddigi rajonkénti egy közepes géppuska helyett immár rajonként két
közepes géppuska áll rendelkezésre, másfelől a három fireteam
feladatspecializált lett: 1. fireteam: behatoló
(épületharc), 2. fireteam: tűztámogató (géppuska és
vállról indítható fegyverek), 3. fireteam: biztosító
(ők vannak hátul, és védik az első két szakaszt a meglepetésektől).
-Az elemzések szerint mindkét oldalról a legtöbb áldozatott a mesterlövészek okozták!
-Az Al-Faludzsai harcok gyakorlatilag hónapokkal
később is tartottak, az "Operation Phantom Fury" (később
átkeresztelték "Operation Al-Fajr"-ra)
nem érte el célját. Becslések szerint néhány száz felkelőt sikerült csak
megölni, csaknem száz szövetséges katonai élete árán, két helikopter lezuhant,
több helikopter és AC-130 súlyosan megrongálódott (volt olyan AH-64-es, amely
olyan állapotban tért vissza, hogy selejtezni kellett), mintegy 150 gépjármű
elpusztult (kb. 2-3 M1A1/A2 Abrams, kb. 4-6 Bradley, több LAV és AAVP7A1, de természetesen a legnagyobb
részük HMMWV). A szövetségesek egyébként minden kilőtt vagy meghibásodott
járművet fél órán belül elvontattak, hogy ne készülhessen róla propagandafotó a
felkelők részéről). A harcok bebizonyították, hogy a világ legerősebb és
legjobban felfegyverzett hadserege sem tud a városi hadviselésben pusztán a
létszám- és tűzerő fölényre támaszkodva sikert elérni. Az egyetlen, valamire
való (propaganda) eredmény, hogy Faludzsában
megtartották a választásokat 2005 elején. A civil áldozatokról csak becslések
vannak, de feltehetően több ezerről lehet szó...
A város gyakorlatilag romhalmaz lett 2004 végére.
-A Faludzsai harcokról a jelenleg ismertek csupán a
jéghegy csúcsát jelenthetik. A második Faludzsi harc
másnapján a katonák e-mail-ezését teljesen letiltották, az Irakból visszatért
katonák blogjait a több esetben is nemzetbiztonsági
okokra való hivatkozással eltávolítatták. Egyébként már 2004 elejétől az Irakban
szolgáló katonák e-mailjeit csak egy ellenőrzött szerveren keresztül lehet
elküldeni - ahol alapos cenzúrának vetik alá őket.