HVG

1995. agusztus 12. 32. szám, 12. oldal

Határesetek

Aligha fordulhat elő még egyszer az, ami négy évvel ezelőtt megtörtént, amikor a magyar határ közvetlen szomszédságában folyó szerb–horvát fegyveres összecsapások közepette egy ötven fős horvát katonai egység négyszer is megsértette a magyar határt, s ez ellen magyar részről gyakorlatilag nem tettek semmit. Vannak katonai szakértők, akik úgy tudják, hogy csak pihenni jöttek a horvátok, mások szerint katonai akciót is indítottak magyar területről. Mindenesetre a horvát fegyveres csoport „átsodródása” és az emlékezetes barcsi bombázás után, mondhatni azok hatására rendelte el akkor a magyar kormány speciális határvadász századok felállítását - erősítette meg a HVG kérdésére Kőműves József alezredes, a határőrség helyettes szóvivője. A határvadászok feladatáról elmondta: „Ha valaki vagy valakik fegyverrel átjönnek a határon, fel kell őket szólítani, hogy adják át a fegyvereiket, ha nem adják, akkor le kell őket fegyverezni. De ha egy fegyveres csoport átlép egy méternyit a határon, és visszalép, akkor nem okvetlenül szükséges beavatkozni, hiszen az is cél, hogy az ország ne keveredjen bele a harcokba.” Az alezredes mindehhez hozzátette, hogy a Horvátországban történtek miatt a határőrség feltöltötte a déli határon szolgáló négy határvadász század készleteit, de a katonai események ennél többet nem indokolnak.

Az 1991. évi barcsi bombázást véletlen eseménynek minősítik magyar katonai szakértők, így például Nagy László ezredes, a Honvédelmi Minisztérium alá tartozó Stratégiai és Védelmi Kutató Intézet igazgatóhelyettese. Elmondása szerint a hasonló esetek elkerülésére időközben több megállapodást is kötött Belgrád és Budapest. Ilyen például, hogy közvetlen telefonösszeköttetést építettek ki a magyar légvédelmi parancsnokság és a jugoszláv hadsereg vezérkara között, vagy hogy a magyar–kisjugoszláv határ mindkét oldalán 10–10 kilométeres szélességben repülési tilalmat rendeltek el. Magyar részről azt sem tekintik ellenséges megnyilvánulásnak, hogy a határ túloldalán több szakaszt elaknásítottak, leginkább az úgynevezett baranyai háromszögben.

Keleti György honvédelmi minisztertől kezdve a független és nem független katonai intézetek vezetőiig minden szakértő határozottan állítja: tiszta spekuláció annak feltételezése, hogy pillanatnyilag a délszláv harci cselekmények veszélyeztethetik Magyarország határait. Az elvben számba vehető lehetőségek közül Deák Péter, a Biztonságpolitikai és Honvédelmi Kutatások Központjának (BHKK) vezetője a legenyhébbnek az eltévedt gépek károkozás nélküli légi határsértését tartaná, a legsúlyosabbnak pedig azt, ha bármelyik fél megvádolná Magyarországot, hogy valamilyen módon belépett a háborúba, és emiatt korlátozott hadműveletet indítana ellene. Deák szerint ez az utóbbi eset egészen valószínűtlen, elhárítására pillanatnyilag nem is lenne képes a magyar honvédség !!!. Szerinte ilyen nyílt agresszió esetén a NATO-tagjelölt, az EBESZ idei elnökét adó Magyarországot-, az agresszor politikailag kemény, gazdasági szankciókat is kilátásba helyező elítélése után – „lágy katonai védelemben” részesítenék a NATO-államok. Ez hadianyag-szállítást, fegyveres felderítést, esetleg légtérellenőrzést, a légtértilalom garantálását jelentheti. A BHKK szakemberei szerint a határvadász századokkal, a légierővel és a honvédségtől ideiglenesen kiemelt alegységekkel (felderítőkkel, légideszantosokkal, lövészekkel) a délszláv válság Magyarországot érintő többi esetleges katonai „problémája” megoldható.

LŐKE ANDRÁS / ZÁGRÁB

NÉMET ANDRÁS / BELGRÁD

RÉTI PÁL/ZÁGRÁB